Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Bebe bemutatkozása

Sükösd Csilla

A képen egy fehér felnőtt labrador, Bebe. Éppen ül. Fejével kicsit a kamera mellé néz, komoly fejet vág. A háttérben Barbi két fülét a csúcsánál fogva felfelé tartja, amitől viccesen néz ki.Mutatkozz be röviden!
Bebe vagyok, 4 éves és kiképzett vakvezető kutya. 2019 ősze óta vagyok a gazdimnál, Jovány Barbinál. Szabadidőmben szeretek futni, illetve játékot, fadarabot vagy labdát a számban cipelni és fűben hemperegni. A hobbim az úszás, és a "futóversenyeken" való részvétel - szinte bármelyik másik kutyát legyőzöm.

Hogy lettél vakvezető kutya?
Egy átlagos kiskutya voltam, de a gazdám sajnos elhagyott. Kóbor kutya lettem, majd megtaláltak. Kitettek hirdetéseket, de senki nem jelentkezett értem, ezért kipróbálták, hogy alkalmas vagyok-e vakvezetésre. Mivel megfeleltem, Budapestre vittek és kiképeztek. Éppen amint végeztem, jött fantasztikus Barbi, akinek pont egy vakvezető kutyára volt szüksége, én pedig illettem hozzá, így lett ő a gazdim.

Mit szeretsz a munkádban?
Szeretek a gazdimnak segíteni, szeretem a dicséretet, ha azt mondja a gazdi, hogy valamit jól csináltam és megszeretget. Jó, hogy munka után elmegyünk futni és játszani. És persze imádom a fizetségem, a jutalomfalatot! :)

Mi a legfontosabb dolog, amit az embernek elmondanál a vakvezető kutyákkal kapcsolatban?
Ha egy vakvezető kutyán hám van, ne simogassák! Jutalomfalatot sem kaphatok olyankor, még ha nagyon könyörgök is érte. :) Amikor hámban vagyok, dolgozom. A gazdim szemét pótolom, rá vigyázok, a kezemben van az élete. Ilyenkor arra kell figyelnem, hogy ne menjen neki egy oszlopnak, nem pedig az ennivalóra, a játékra vagy más kutyákra. Ha néha a gazdi szigorúan szól rám ilyenkor, az is rendben van, mert komoly feladatom van.

Mit gondolsz arról, hogyha az emberek sajnálnak, amiért dolgoznod kell?
Hát ilyenkor ha tudnám, jól kinyitnám a számat! Én nem vagyok szegény kutya. Nekem boldogság, hogy dolgozhatok. Más kutyák egész nap otthon vannak, és alig látják a gazdijukat, míg én egész nap együtt lehetek vele. Ez nekem nagy öröm ám! Csak az emberek sajnos nem mindig látják.

Ha lenne három kívánságod, mi lenne az?
Az egyik, hogy a gazdim lásson, de vele maradhassak.
A másik, hogy legyen egy nagy kutyabulim, ahol sok barátommal rohangálhatunk akárhol és megrághatunk, amit csak akarunk. :)
A harmadik az, hogy ne legyen megszabva, hogy mennyit ehetek! Csak ennék, és ennék, és ennék... Ugyanis a hasamban ételnek mindig van még hely!

Meséld el a legjobb élményeidet!
Mikor a szuper gazdim megkaptam, én még nem is tudtam, hogy van Télapó. Azt mondta, hogy nekem is van egy cipőm, és abba én is kaptam egy mini csontot! Nagyon örültem neki.
Az is jó volt, hogy karácsonykor együtt feldíszítettük a fát, és kaptam ajándékot is. Hogy mit, azt már nem is tudom... De mégis! Egy almát, csak azért felejtettem el, mert rögtön megettem. Meg egy jó adag jutalomfalatot, amit persze nem ehettem meg rögtön. És egy plüssállatot. Amit azóta szétrágtam. De hát ilyenek a kutyák. :)
Még egy szuper élmény, amikor kaptam egy gyönyörű kutyaágyat. Szerintem nekem van a legszebb! Szilveszterkor pedig együtt táncoltunk a gazdimmal.

Tartalomhoz tartozó címkék: bemutatkozás